A Szuverén Máltai Lovagrend egy több, mint 900 éves katolikus szervezet és egyházi lovagrend római székhellyel. A Rend a világ mintegy 120 országában működtet karitatív intézményt és 108 országgal tart fenn diplomáciai kapcsolatokat elsősorban a keresztény értékek védelme érdekében.
Története egészen 1080-ig nyúlik vissza, amikor a muszlimok hatalma alatt lévő Jeruzsálemben keresztény szerzetesek kórházat működtettek menhelyet és ellátást biztosítva a sebesült zarándokoknak és a szegényeknek. Az I. keresztes hadjárat után, amely sikeresen visszafoglalta Jeruzsálemet, II. Paszkál pápa jóváhagyta a rendet és a Szentszék oltalma alá helyezte. Katonai és betegápoló renddé alakult, vagyis a kereszténységet e két módon védelmezte. A történelem alakulása úgy hozta, hogy 1291-ben a rend székhelye Rodoszra került, majd 1530-tól egészen 1788-ig Máltára, amíg Napóleon menekülésre nem kényszerítette őket.
Római székhelyüket 1834-ben alakították ki, amikor a pápai állam és az új olasz állam elismerte a rend szuverenitását és székhelyének területenkívüliségét. Ez a Rend által birtokolt Magisztrális Palotára és az Aventinuszi Magisztrális Villára vonatkozik. A 19. századtól a Rend egyre inkább az ispotályos (kórházi) hivatására kezdett összpontosítani, amely folyamatosan és sikerrel erősödött. Az I. és a II. világháború óta nagyméretű kórházi és jótékonysági tevékenységet végeztek projektjeiket egyre inkább kiterjesztve a világ távolabbi területeire is.