A Fraknói-villát a Magyar Köztársaság Szent II. János Pál pápa magyarországi látogatásának évében, 1991-ben újíttatta fel a Szentszéki Magyar Nagykövetség számára azt követően, hogy 1990-ben újra indultak a diplomáciai kapcsolatok az Apostoli Szentszék és hazánk között. A villa ünnepélyes átadására 1991. december 4-én került sor Angelo Sodano szentszéki bíboros államtitkár és Keresztes Sándor szentszéki magyar nagykövet részvételével. Erről az eseményről tanúskodik a nagykövetség bejáratánál lévő emléktábla is.

Fraknói Vilmos 1843-ban született, édesapja zsidó származású katolizált orvost volt. Pap lett, majd nagyváradi kanonokká, szekszárdi apáttá, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották. Ezt követően került Rómába, hogy elindítsa a magyar kutatómunka megszervezését a Vatikáni Titkos Levéltárban. Célja az volt, hogy miután XIII. Leó pápa 1881-ben megnyitotta a levéltár kapuit a kutatók számára, megszervezze a magyar vonatkozású anyag feltárását. Ez a nagyratörő elképzelés a magyar főpásztorok és a Szentszék támogatását is elnyerte.

A gyümölcsöző és aktív vatikáni történeti kutatások ösztönözték Fraknói Vilmost arra, hogy egy történeti intézetet hozzon létre Rómában ezzel is támogatva a kutatómunkához szükséges feltételeket. Más nemzetek példáját is követve 1894-ben megalapította a római Magyar Történeti Intézetet. Ekkor már arbei választott püspök volt, és végleg Rómába költözött. Külső segítség nélkül végül saját jövedelemeiből vásárolta a római telket és építtetett rajta egy kétszintes villát a magyar történészek számára.

Fraknói Vilmos püspök

Antonio Ventura római építész tervei alapján készült a 22 helyiségből álló villa 1894-ben. A földszinten Fraknói lakása, az emeleten pedig kétezer kötetes könyvtára kapott helyet, továbbá a kutatók számára alakítottak ki szobákat. A tudományos munka végül 1895-ben kezdődött meg a villában. 1912-ben, némi nehéz időszak után, az intézet a magyar állam kezelésébe került, és a tudományos irányítást pedig a Magyar Tudományos Akadémia kapta meg. Később, a háború kitörése miatt már nem érkeztek ösztöndíjasok Rómába, így az épület üresen maradt, majd egy rövid ideig a Szentszékhez akkreditált császári és királyi követség, majd a semleges Spanyolország római követsége lett. 1918-ban az olasz állam lefoglalta, de 1922-ben újra magyar kézbe került. Fraknói Vilmos püspök 1924-ben elhunyt, így már nem jutahatott vissza római villájába, viszont a tudományos munka ismét beindult és élénken folyt. A történeti intézet 1927-től a Falconieri Palotában folytatta működését.

Fraknói villa

A Fraknói villa azok után, hogy egy ideig a magyar konzulátusnak adott helyet, végül 1991-től a Szentszéki Magyar Nagykövetség székhelye. Az elmúlt harminc évben Keresztes Sándor, Bratinka József, Tar Pál, Erdődy Gábor, Balassa János és Győriványi Gábor váltotta egymást a nagykövetség élén, jelenleg pedig Habsburg-Lotharingiai Eduárd képviseli Magyarországot a Szentszéknél.

Forrás: Molnár Antal - Tóth Tamás, A Falconieri-Palota, Róma 2016.